A Foreign Affairs folyóirat szerint az USA Oroszország és Kína mögött van a hadászati célú mesterséges intelligencia fejlesztésében.

Régebben az amerikai hadsereg az AI-fejlesztések élvonalában volt, de a Pentagon a folyóirat szerint átadta a vezető helyet Oroszországnak és Kínának. Az amerikai Védelmi Minisztérium régen úttörőként foglalkozott a haditechnológiát újabb szintre emelő AI-fejlesztésekkel.

A Pentagon jelenleg a geopolitikai feszültségek ellenére sem hajlandó alkalmazni tudását Kelet-Európában sem, és a legtöbb amerikai próbálkozás az AI-technológiák valós alkalmazására kudarcba fulladt.

Ilyen volt az Amerikai Légierő esete az X-45 és X-47 nevű pilótanélküli repülőgéppel. Ezek a drónok felderítő szerepet töltenének be, de rakétákat vagy bombákat is bevethetnek. A 2003-ban indult projektből a Légierő azért lépett ki, mert a Pentagon úgy vélte, hogy a drónok létezése fenyegetést jelent az F-35-ös vadászgép-programra nézve. Az Amerikai Haditengerészet szintén egy nagyszabású projektet indított az X-47B kifejlesztésére, de ugyanezen okból lezárta azt.

A Foreign Affairs szakértői szerint az amerikai fegyveres erők túl régóta ülnek babérjaikon, ezért az ország elkezdhet lemaradni a többiekhez képest. Úgy vélik, hogy az AI-fejlesztések hiánya éles kontrasztban van a geopolitikai riválisok sikeres katonai kutatásaival.

Ha a Pentagon nem integrál AI-technológiát hadászati stratégiáiba és fegyvereibe, Oroszország és Kína kihasználhatja gyengeségét. Mindkét ország alkalmazza már a technológiát haderejében, és sikereik fenyegetést jelenthetnek az USA katonai erejére.