empty
 
 
Caricatures and drawings on Forex portal
A külföldi befektetők elhagyják Kínát

A külföldi piaci szereplők vonakodnak attól, hogy Kínába fektessék pénzüket, ami Peking high-tech vállalatokkal kapcsolatos politikájának mostanában tapasztalt változásának köszönhető. Emellett a nyugati országok is folyamatosan bírálják Kínát a megkérdőjelezhető kereskedelmi gyakorlatai miatt. Ez a vonakodás már most nyomást fejt ki a kínai pénzügyi piacokra.

Hszi Csin-ping kínai elnök éveken át igyekezett külföldi tőkét bevonzani a helyi piacokba, és a nemzetközi befektetőket inspirálta is az ország gazdasági csodája és jövedelmező lehetőségei. Manapság azonban a világ második legnagyobb gazdasága a pénzügyi globalizáció visszaesésével és a külföldi tőke kiáramlásával áll szemben, és számos okból pénzügyi számkivetetté kezd válni. A befektetőket először is elijesztik a Kínai jegybank kiszámíthatatlan döntései, például a high-tech ágazat elleni hadjárata. Emellett Peking zéró toleranciás koronavírus-politikája is gazdasági lassulást okozott, ami a nemzetközi keresletet is lecsökkentette. A befektetőket szintén elrémiszti a törékeny és magas volatilitású ingatlanpiac, de fontos érv az Oroszországgal való együttműködés egyre nagyobb kockázata is, mivel a külföldi befektetők nem akarnak a szankciók másodlagos áldozataivá válni. „A nyugati tőke hatalmas ereje kezdi elhagyni Kínát” – nyilatkozta Matt Smith a Ruffer LLP-től. A 31 milliárd dolláros befektetési alap a közelmúltban zárta be hongkongi irodáját. Más szakértők rámutattak, hogy bizonyos európai nyugdíjalapok és jótékonysági szervezetek sem akarnak kínai részvényeket tárolni portfólióikban, hála a fokozódó geopolitikai és szervezési kockázatoknak.

Jelenleg minden negyedik európai ország azt fontolgatja, hogy kivonuljon Kínából, és majdnem 23 vállalat tervezi visszavonni jövőbeni befektetésit. A tőkebefektetések szintje már most egy évtizede nem látott mértékre süllyedt.

Back

See also

Can't speak right now?
Ask your question in the chat.